Üdvözöljük oldalunkon,
Bejelentkezés

Sorozatainkról

TÉKA

Az irodalmi-törté­nelmi-művelődéstörténeti sorozatot  1969-ben indította az Irodalmi Könyvkiadó összesen 5 címmel, majd 1970-től a Kriterion gondozza. A sorozatindítás tulajdonképpeni alapja egy Csehi Gyula által készített sorozatterv és annak 185 címjavaslatot tartalmazó melléklete volt. (András János visszemlékezése szerint egy Téka elnevezésű  sorozat terve már az 1958-as kiadói megszorítások idején holt hamvába.) Csehi így írta körül a sorozat céljait: „A Téka elegáns kis kötetek sorával óhajt utat nyitni a nem szakember olvasónak az olyan irodalmi formák és az olyan tartalmak felé, amelyek nem férnek el kényelmesen az irodalom három szentesített »természeti formájában« – az epikában, a drámában és a lírában. A sorozat hivatása az is, hogy az egyetemes művelődéstörténet minden korából és minden területéről begyűjtsön kevésbé ismert vagy elfelejtett értékeket, s ezeket a mai ember asztalára téve, újból életre keltse a megismerés örömének és a sokoldalú, korszerű művelődésnek a szolgálatát. Ez a kitekintés a történelem és a nagyvilág felé harmonikusan kiegészülhet – szándékaink szerint ki is fog egészülni – a hazai művelődés- és irodalomtörténet e sorozat tematikájába illő kiadatlan vagy régebben már megjelent, de hozzáférhetetlenné vált alkotásainak felkutatásával, újrakiadásával vagy kiadásával.”
A sorozat belső szerkesztője előbb Mikó Imre, majd nyugdíjba vonulása után 1975-től Salamon Anikó, az ő halála után (1981) Szabó Zsolt, illetve Hatházy Ferenc, 1992 után Szilágyi N. Zsuzsa volt, de egyes köteteket alkalmilag mások is szerkesztettek. Mikó Imre kiválása és Csehi Gyula halála után szerkesztőbizottság alakult, tagjai Benkő Samu, Deák Tamás, Szabó T. E. Attila, később Csetri Elek, Horváth Andor és Csörsz Rumen István jelentősen kivették a részüket a kéziratok elbírálásból, a tervek alakításából.
A kiadói kínálatban csak az 1989-es változást túlélt sorozat darabjai találhatók, közöttük jó néhány amely az új viszonyok közötti nyitást érzékeltetik, korábban nem publikált szerzők műveinek kiadásával (Balogh Artúr, Henri Bergson, Bocskai István, Böhm Károly, Enyedi György, Jakabffy Elemér, Nietzsche, Szirmay Antal, Újfalvy Sándor és mások). 

Bővebben lásd a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon Téka sorozat  szócikkét.

ROMÁNIAI MAGYAR ÍRÓK

Az 1961-ben az Irodalmi Könyvkiadótól indított és 1970-től a Kriterion Könyvkiadó által folytatott könyvsorozat az akkor már több mint négy évtizedes múltra visszatekintő romániai magyar irodalom maradandó értékeinek kiadói közvetítésére vállalkozott.
A sorozatot Asztalos István életműkiadása indította el, s ezt követte az 1962-ben indított Kovács György- és Nagy István-életműsorozat. A könyvek sorozatcímet nem viseltek. Egységét az írók monogramjából kialakított s a grafikai megtervezés következtében belső egységet mutató írói „életműsorozatok” jelezték; a sorozat neve csak 1992-től jelenik meg a köteteken, amikor grafikai tervezésben is megújul. A sorozat alapelvei is fokozatosan kristályosodtak ki a hetvenes évek folyamán.
Már az Irodalmi Könyvkiadónál megjelenő művek fontos, az egész új romániai magyar irodalmi életet, hagyományértékelést átható szemléleti nyitást jeleztek: 1963-ban már megjelenik Bartalis János, Tompa László és Szentimrei Jenő 1-1 kötete, 1964-ben a Molter Károlyé, 1965-ben Kuncz Aladár Fekete kolostora, 1966-ban Dsida Jenő versei. 1968-ban Karácsony Benő öt kötetét jelenteti meg a kiadó, s mellette Berde Mária, Bözödi György, Kós Károly, Nagy Dániel, Olosz Lajos, Szabédi László, 1969-ben Gagyi László, Markovits Rodion, Salamon Ernő, Szántó György, Tabéry Géza neve jelzi az irodalom értékrendjének tágulását.
A kialakult szokásnak megfelelően minden belső életműsorozat első kötetét rendszerint az illető író egész pályáját értékelő tanulmány vezette be. Ritka kivételektől eltekintve a sorozat csak lezárult életművekből adott ki.
1970-től a Kriterion Könyvkiadó veszi át és teszi átgondoltabbá a sorozat kiadását. Ettől kezdve lényegében Dávid Gyula gondozza, szervezi a sorozatot. Az egymást követő években felbukkanó „új nevek", Bánffy Miklós, Bárd Oszkár, Daday Loránd, Kovács Dezső, Kemény János, Sipos Domokos, Tamási Áron, Balázs Ferenc, Makkai Sándor, Reményik Sándor, Gellért Sándor, Hunyady Sándor, P. Gulácsy Irén és mások műveit közzétevő, a korábbiaknál filológiailag gondozottabb kiadások mellett megindul az irodalomtörténeti dokumentumjellegű kötetek sajtó alá rendezése (a Kemény Zsigmond Társaság levelesládája, a Helikon és az Erdélyi Szépmíves Céh levelesládája), továbbá a leveleskötetek (Gaál Gábor, Kuncz Aladár, Benedek Elek, Petelei István), a sajtótörténeti antológiák is fontos eligazítót nyújtanak a két világháború közötti sajtóviszonyokra nézve. A nyolcvanas évek végére a sorozat a két világháború közötti korszak majd minden jelentősebb romániai magyar alkotójának bár egy kötetét közreadta, ha nem is a legjelentősebb alkotásokat. Talán három alkotó (Gyallay Pap Domokos, Nyirő József és Szombati Szabó István) nem jelen(hetet)t meg ebben az időszakban
Az 1989-es változást követő első évben még két kötet jelent meg (egyikük az 1985-ben kinyomtatott és egy nyomdai raktárban a zúzda elől megmenekült Erdélyi Fiatalok volt), 1992-től kezdve azonban már gyérebben jelennek meg kötetei.  Benedek Elek irodalmi levelezésének III. kötete, Kacsó Sándor önéletrajzi trilógiájának harmadik kötete, Dsida Jenő Séta egy csodálatos szigeten c. könyve, Tamási Szűzmáriás királyfija még a cenzúra által visszadobottak sorából származott.  Székely János maga válogatta verskötetének a kiadó a szerző halála után a Semmi soha címet adta, Gyallay Domokos végre 1996-ban belépett a sorozatba a Vaskenyéren és válogatott elbeszélései révén. A Bajor Andor-életműsorozat nyitókötete (Betűvetők becsülete. Kv.–Buk., 1996) a Gloria Kiadóval közösen jelent meg. Új „életműsorozatok” indulnak Bartalis János, Hervay Gizella, Páskándi Géza, Palocsay Zsigmond, Szemlér Ferenc, Szentimrei Jenő egy-egy kötetével. Hetvenéves szünet után újra megjelenik Markovits Rodion Aranyvonata.
Ezek a könyvek már azzal dicsekedhetnek, hogy nem viselik magukon a cenzúra kézjegyét.
A sorozat az utóbbi két évtizedben természetesen  elvesztette kizárólagos jellegét. A romániai magyar irodalom két világháború közötti és kortárs örökségéből bőségesen merít a többi könyvkiadó is.

Bővebben lásd a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon Romániai Magyar Írók szócikkét


HORIZONT


Az Irodalmi Könyvkiadó magyar osztálya által 1965 júniusában indított s 1970-től a Kriterion Könyvkiadó gondozásában folytatott világirodalmi könyvsorozat.
Nagy szerepe volt a román–magyar közös könyvkiadási megállapodás keretében hatékonyan működő kiadóközi kapcsolatokban. A megjelent művek túlnyomó részének fordítási jogát a budapesti Európa Könyvkiadó adta át, az Irodalmi Könyvkiadó, majd a Kriterion könyvexportjának jelentős részét az Európával egyeztetett sorozatterv alapján megjelent kötetek sok tízezres példányszáma tette ki.
A sorozatot két újrakiadással akartuk „csipkerózsika álmából”  felébreszteni, ám az olvasók érdeklődése nem váltotta be reményeinket.


TÖRTÉNELMI REGÉNYEK


Dávid Gyula kezdeményezésére beindított könyvsorozat, mely célja a fiatalabb olvasók megismertetése a korábban Romániában szigorúan tiltott magyar történetismeretet munkáló szépirodalmi alkotások közreadására. Első kötete az 1992-ben megjelent Jókai Erdély aranykora volt.

Az Ön kosarában jelenleg egyetlen termék sincs!
 
Hírlevél

Értesüljön elsők között újdonságainkról

A hírlevelünkre feliratkozók között egy ajándék könyvcsomagot sorsolunk ki



© Copyright Kriterion Könyvkiadó, 2012. Minden jog fenntartva. Powered by Void CMS. Designed by Matei László.